Hahó!
Sajnos nincs internet, úgyhogy amit most írok, csak később fogom feltenni. Sajnos sajnossal kezdtem a bejegyzést…Pedig amúgy minden oké!! És lényeg a lényeg, megérkeztünk Berlinbe!
Nagyon vegyes érzésekkel jöttem el végül tegnap, néha vártam, hogy induljunk, néha szomorú voltam, a legtöbbször izgatott, de volt olyan is, hogy teljesen semleges volt ez az egész, és egyáltalán nem fogtam, hogy mi történik!
Az utazás kissé vicces volt, ugyanis a csomagjaink elárasztották a kocsi utasterét is, úgyhogy anyával másfél helyen osztoztunk az autó hátsó ülésén, miután Ágit felvettük Mosonmagyaróvárnál! Nem volt túl kényelmes, de egészen jól bírtam, még magamon is meglepődtem, alig hisztiztem :D. Aludni is tudtam valamennyit, de nagyon-nagyon fáradt voltam egész nap utána.
Megérkeztünk a szállásra, és egyből be is jutottunk a vendégházba, ahol ugyebár az első éjszakát töltöttük! Megtaláltuk a vicces kis szerkezetet, amibe ha beírtuk a szülinapunk dátumát, kiadta a vendégház kulcsát. Szerintem ez nagyon kemény! Persze e-mailben jóelőre leírták, hogy amint megérkezünk, keressük meg az x épületnek az x bejáratát, ahol lesz egy automata, ami majd kiadja a kulcsunkat. Ez eléggé szürreálisnak tűnt első olvasásra, az életben már inkább vicces volt. Én előre nagy bolyongásokra, meg szerencsétlenkedésekre számítottam, de nem olyan nagy a Studentendorf területe, mint amekkorának gondoltam. És egyből az egésznek a közepén ott díszelgett a kis automatánk. Szóval bejutottunk, egész jó a vendégszoba, de nem nagyon pakolásztunk ki, mert ugye itt csak egy napot leszünk.
Kajáltunk, tusoltunk, utána elindultunk szétnézni, kb. bejártuk a Studentendorf területét, aztán elindultunk a belváros felé. Node, még mielőtt ebbe belemennék, a környéket, ahol a szállás van, úgy kell elképzelni, mintha Balatonalmádi-alsón lennél. Nyaralószerű házak, bicikliző anyukák-apukák-kisfiúk, fák, tavak, kiskutyák, itt-ott gyönyörű villák. Szóval nem igazán emlékeztet a környék egy európai fővárosra, de ezt abszolút pozitív értelemben mondom. Nagyon szép a környék, és tényleg olyan érzés, mintha egy kis nyaralófaluban lennél. Rengeteget sétáltunk, aztán egy vonatra felszálltunk (igazából S-Bahn, de valójában vonat), ami bevitt a belvárosban. Nos, elsőre nem kaptam sokkot a gyönyörűségtől, nagyon fura város ez a Berlin! Mármint mindenféle szívfájdalom nélkül beraknak egy 1000 csúcsú hipermodern épületet a Brandenburgi-kapu és a Parlament közé. Bár a belvárosi feelinggel kapcsolatban még nem szeretnék nyilatkozni, ugyanis kb. másfél órát töltöttünk el a belvárosban.
Még nem csináltam túl sok képet, de felteszek néhányat:
Lámpa:
Én és a Fal egy darabja:
Anya és valamiféle technikai múzeum a belvárosban
Illetve megint én, és háttérben az Alexander Platz tévétornya:
Hát, várom a fejleményeket, hogy mi fog itt történni, de megyek aludni, mert holnap Vorkurz, és korán kelés!
Részletek holnap!!
Pápuszi: ein Berliner (?)